kriteriumok

Kritériumok

Ez a tanúsítvány a magyar piacon különleges abból a szempontból, hogy nem megvásárolható – ezt egyértelmű üzeti eredmények alapján egy független szakmai zsűri adja.

Valljuk, hogy az igazi szakmai elismerést és presztízst kiérdemelni kell.

Az előminősítést a cégadatbázisokban szereplő nyilvános cégadatok alapján végezzük, így alakul ki a kkv-k „felső tízezerje” (a 2016-os eredmények alapján 11 109 cég).

A „felső tízezerbe” (kkv-k top 1%-ába) az alábbi cégek tartoznak:

  • – min. 250 M Ft árbevétel
  • – min. 10 fő foglalkoztatott létszám
  • – pozitív eredmény az elmúlt 2 lezárt pénzügyi évben

Ebből a felső tízezerből független szakértőink egyedi kritériumrendszerünk alapján 5 ágazatban kiválasztják a 100 legeredményesebb céget (összesen tehát 500 céget).

A legfontosabb minősítési szempontok:

  • – ROE-mutató (sajáttőkearányos nyereség)
  • – Egy főre jutó hozzáadottérték-mutató
  • – Árbevételarányos EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény)

ROE – Sajáttőke-arányos nyereség (Return on Equity = ROE)

Ez a legfontosabb átfogó jövedelmezőségi mutató. Segítségével arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy a saját tőke (alaptőke és tartalékok) az adott időszakban mekkora hozamot biztosítottak az egyéb gazdasági szereplők (hitelezők, szállítók, állam stb.) követeléseinek kielégítése után.
A mutató számlálójában a társaság adózás utáni eredménye szerepel, a mutató nevezőjében a társaság saját tőkéjének átlagos állományát kell szerepeltetni, amit egyszerűen a nyitó- és záróállományok számtani átlagként állíthatunk be.

 

EBITDA

Egy pénzügyi mutatószám, az angol nyelvű kifejezés, earnings before interest, taxes, depreciation and amortization rövidítése. Magyar jelentése: kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény. A vállalat aktuális üzleti eredményességét tükrözi, mivel független attól, hogy milyen annak tőkeszerkezete (kamatot fizet-e, vagy osztalékot); hogy veszteséges vagy nyereséges-e az adott vagy a megelőző években (az adó változhat a nyereségből leírható előző években felhalmozott veszteségek miatt); és hogy mennyit költött beruházásokra a múltban (értékcsökkenési leírás).

Az üzemi eredmény értékéhez a bevétel és a költségek számbavétele során a költségek között az éves értékcsökkenési leírást is elszámoljuk. Mivel ez a vállalat jövőbeni fejlesztési forrásait gyarapíthatja, az eredmény mellett ez is a vállalati vagyon része lehet. Ebből az okból számítjuk az EBITDA-t, amelyben a korábban levont értékcsökkenést hozzáadjuk az üzemi eredmény értékéhez. A mutató használatának további előnye, hogy miután az értékcsökkenési leírás értékét az üzemi eredményhez „visszaadjuk”, a mutató a különböző tárgyi eszköz-igényességű iparágak esetén jobb összehasonlítási lehetőséget nyújt, illetve kiszűri az egyes vállalatok által alkalmazott eltérő értékcsökkenési leírási módokból eredő különbségeket.

 

Egy főre jutó hozzáadott érték

A hozzáadott érték a közgazdaságtan egyik alapfogalma. Azt az értéket mutatja meg, amennyivel az egy adott céghez beáramló anyagok (vagy alvállalkozói teljesítések) értékét sikerült megnövelni az eladáskor.
A három mutató alapján 3 különböző sorrendet alakítottunk ki, amit átlagoltunk, majd felállítottuk a végső sorrendet. Ahol a sorszám függvény ugyanazt a sorszámot adta két cégre, ott az árbevétel nagysága volt a döntő. A nagyobb árbevételű céget tettük előrébb.