A hivatalosan közzétett beszámolók alapján, az elmúlt 2 lezárt pénzügyi évet vizsgálva amelyik cég megfelel a következő kritériumoknak:
2019-ben ez 13.200 céget jelent
A TOP 100-ba a fentiek közül, ágazatonként 100 db cég, kerül, a szakmai zsűri választása ill. a következő kritériumok alapján:
Az előminősítést a cégadatbázisokban szereplő nyilvános cégadatok alapján végezzük, így alakul ki a kkv-k „felső tízezerje”.
A „felső tízezerbe” (kkv-k top 1%-ába) az alábbi cégek tartoznak:
2019-ben ez 13.277 céget jelent
Ebből a felső tízezerből független szakértőink egyedi kritériumrendszerünk alapján 5 ágazatban kiválasztják a 100 legeredményesebb céget (összesen tehát 500 céget).
A legfontosabb minősítési szempontok:
Ez a legfontosabb átfogó jövedelmezőségi mutató. Segítségével arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy a saját tőke (alaptőke és tartalékok) az adott időszakban mekkora hozamot biztosítottak az egyéb gazdasági szereplők (hitelezők, szállítók, állam stb.) követeléseinek kielégítése után.
A mutató számlálójában a társaság adózás utáni eredménye szerepel, a mutató nevezőjében a társaság saját tőkéjének átlagos állományát kell szerepeltetni, amit egyszerűen a nyitó- és záróállományok számtani átlagként állíthatunk be.
Egy pénzügyi mutatószám, az angol nyelvű kifejezés, earnings before interest, taxes, depreciation and amortization rövidítése. Magyar jelentése: kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény. A vállalat aktuális üzleti eredményességét tükrözi, mivel független attól, hogy milyen annak tőkeszerkezete (kamatot fizet-e, vagy osztalékot); hogy veszteséges vagy nyereséges-e az adott vagy a megelőző években (az adó változhat a nyereségből leírható előző években felhalmozott veszteségek miatt); és hogy mennyit költött beruházásokra a múltban (értékcsökkenési leírás).
Az üzemi eredmény értékéhez a bevétel és a költségek számbavétele során a költségek között az éves értékcsökkenési leírást is elszámoljuk. Mivel ez a vállalat jövőbeni fejlesztési forrásait gyarapíthatja, az eredmény mellett ez is a vállalati vagyon része lehet. Ebből az okból számítjuk az EBITDA-t, amelyben a korábban levont értékcsökkenést hozzáadjuk az üzemi eredmény értékéhez. A mutató használatának további előnye, hogy miután az értékcsökkenési leírás értékét az üzemi eredményhez „visszaadjuk”, a mutató a különböző tárgyi eszköz-igényességű iparágak esetén jobb összehasonlítási lehetőséget nyújt, illetve kiszűri az egyes vállalatok által alkalmazott eltérő értékcsökkenési leírási módokból eredő különbségeket.
A hozzáadott érték a közgazdaságtan egyik alapfogalma. Azt az értéket mutatja meg, amennyivel az egy adott céghez beáramló anyagok (vagy alvállalkozói teljesítések) értékét sikerült megnövelni az eladáskor.
A három mutató alapján 3 különböző sorrendet alakítottunk ki, amit átlagoltunk, majd felállítottuk a végső sorrendet. Ahol a sorszám függvény ugyanazt a sorszámot adta két cégre, ott az árbevétel nagysága volt a döntő. A nagyobb árbevételű céget tettük előrébb.