Újabb mozaik szó, amivel lassan meg kell barátkoznunk. Az ESG már nem csak a nagyvállalatoké: az ellátási láncon keresztül a KKV-k számára is kulcsfontosságú. Bár a törvény 2027-ig haladékot ad, a tudatos felkészülés ma már alapvető üzleti érdek és versenyelőny a beszállítói piacon és a finanszírozásnál is.
Sokan úgy kalkulálnak, hogy az ESG egy nagyvállalati ügy – ami igaz is, egészen addig, amíg meg nem érkezik a vevőtől az első kérdőív. A 2023. évi CVIII. törvény, vagyis a magyar ESG törvény alapján jelenleg 124 hazai nagyvállalat köteles évente ESG beszámolót készíteni, és ezeknek a cégeknek nemcsak a saját működésük fenntarthatósági adatait kell feltárniuk, hanem közvetlen beszállítóikat is át kell világítaniuk. Az ellátási lánc átvilágítása az, ahol a kisebb vállalkozások képbe kerülnek: nem a hatóság, hanem a vevőjük kér tőlük adatot, az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) által meghatározott kérdőív formájában.
Mit mond a törvény a KKV-kra vonatkozóan?
A jogalkotó tudatosan épített be védelmi korlátokat, amelyek a KKV szektor adminisztrációs terheit hivatottak mérsékelni. Mikro- és kisvállalkozásoktól 2027. június 30-ig ESG adatszolgáltatás nem kérhető, és erre szerződéses kötelezettség sem vállalható, még ha egy nagyobb partner ezt be is akarná írni a feltételek közé. Középvállalkozások ugyaneddig csak önkéntes alapon adhatnak ESG adatot, és a 2025 őszi SZTFH rendeletmódosítás a rájuk vonatkozó kérdések megválaszolását teljes egészében önkéntessé tette.
A jogi korlát tehát egyértelmű, a piaci valóság azonban árnyaltabb: az önkéntesség és a „szerződés megújításának feltétele” között a gyakorlatban sok esetben vékony a határvonal, ami azt jelenti, hogy az időben való felkészülés nemcsak compliance kérdés, hanem alapvetően üzleti döntés is.
Az SZTFH kérdőív – ami könnyűnek tűnik, és ami nem az
A kérdőív három tengelyen (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) vizsgálja a vállalkozást, és a kérdések köre a cég méretéhez és székhelyéhez igazodik, így egy magyarországi mikro-, kis- vagy középvállalkozás jóval szűkebb kérdéssort kap, mint egy nagyvállalati beszállító. Az egyszerű igen/nem kérdések mellett azonban vannak olyanok is, amelyek belső adatgyűjtést, sőt számítást igényelnek, és ezek azok, amelyek a legtöbb KKV-nál plusz erőforrásbevonást, felkészülést kívánnak.
Üvegházhatású gázkibocsátás: a Scope 1 és Scope 2 kategóriák (saját üzemeltetésű járművek, épületek energiafelhasználása) sokak számára ismeretlen terepet jelentenek, jóllehet az SZTFH kalkulátort biztosít a számításhoz, és az akkreditált digitális platformok közvetlenül erre is hivatkoznak a vonatkozó kérdéseknél. Az adatokat, vagyis a megfelelő villanyszámlákat, gázfogyasztást, üzemanyagfogyasztást azonban előbb össze kell gyűjteni, ami önmagában is szervezési feladatot jelent.
Munkavállalói mutatók: a nemek aránya vezető pozíciókban, a bérszakadék mértéke vagy a képzési órák száma rendszerint létező adatok, amelyek azonban különböző forrásokban, különböző formátumban élnek, és összerendezésük előzetes felkészülést igényel.
Hulladékgazdálkodás: a keletkező hulladék típusa, mennyisége és kezelési módja sokszor nem kerül rendszeres dokumentációba, így, ha az adatok nincsenek meg, utólag kell rekonstruálni őket – ami jóval munkaigényesebb, mint a folyamatos mérés.
Etikai és korrupcióellenes szabályok: a vállalkozások jelentős része a mindennapi működés során természetesen elutasítja a korrupciót és az etikátlan üzleti magatartást, ugyanakkor erre vonatkozó írásos szabályzat, bejelentési csatorna vagy munkavállalói tájékoztatás gyakran nem létezik.
Munkahelyi egészség és biztonság: bár a munkavédelmi előírások betartása alapvető kötelezettség, a baleseti statisztikák, a munkavédelmi képzések dokumentálása vagy a megelőző intézkedések nyilvántartása nem minden esetben történik olyan részletességgel, ahogyan azt az ESG adatszolgáltatás megköveteli.
Üzleti érvek a korai felkészülés mellett
A kivárás első ránézésre racionális döntésnek tűnik, hosszabb távon azonban komoly versenyhátrányhoz vezethet, méghozzá több fronton egyszerre.
Az ellátási lánc ma már nemcsak árak és minőség alapján rendeződik: a nagyvállalatok egyre inkább az ESG átláthatóságot is szempontnak tekintik a beszállítóik értékelésekor.
A hitelezési oldal is elmozdult: az MNB 2025 júniusában kiadott 7/2025. számú ajánlása ESG szempontú minimumkérdéssort vezet be az (egyelőre még nagyvállalatok) hitelkockázat-értékeléséhez, ami azt jelzi, hogy a banki finanszírozás feltételrendszere lassan, de érezhetően közeledik az ESG profil figyelembevétele felé.
Nem elhanyagolható a belső hozam sem, hiszen az energiafogyasztás, a hulladéktermelés és az anyagfelhasználás tudatos mérése nem ritkán takarékossági, költségoptimalizálási lehetőségeket tár fel, amely célokig a vállalkozás e nélkül nem feltétlenül jutna el.
Végül ott van a 2027-es határidő: aki addig nem kezd el adatot gyűjteni és rendszerezni, az utána egyszerre szembesül az elvárásokkal, miközben a kötelezett vevők addigra digitális, egységes formátumban várják az információkat.
Hogyan segít az OPTEN Vállalati ESG platform?
Az OPTEN Vállalati ESG platformja akkreditált szoftverként szerepel az SZTFH nyilvántartásában, ami azt jelenti, hogy a platformon rögzített és beküldött adatok megfelelnek a hatóság által szabott zártsági, adatbiztonsági követelményeknek.
A kitöltés felhasználóbarát, lépésről lépésre kísért digitális felületen zajlik, a kérdések értelmezéséhez írásos segédanyagok állnak rendelkezésre, a számítást igénylő kérdéseknél pedig közvetlen hivatkozás vezet az SZTFH kalkulátorához. Hamarosan videós tartalmak is elérhetők lesznek ugyanehhez a célhoz, tovább bővítve a kitöltést támogató eszközkészletet.
A platform egyik legpraktikusabb vonása, hogy a kitöltés nem igényel meghívást: egy vállalkozás saját kezdeményezésre is feltöltheti a méretének megfelelő kérdéssort, és ha ezt követően egy vevő meghívja az átvilágítási folyamatba, az azonos üzleti évre és azonos kérdésekre korábban rögzített válaszok automatikusan betöltődnek – nincs újrakezdés, nincs párhuzamos adatbevitel, a beküldés az egyetlen teendő.
A felkészülés nem kötelezettség, hanem pozíció
Az ESG adatszolgáltatás önmagában nem tesz egy céget fenntarthatóvá, azt azonban megmutatja, hogy a vállalkozás ismeri a saját működését, és képes azt átlátható formában kommunikálni. A nagyvállalatok már most építik azt a képet a beszállítóikról, amellyel 2027 után dolgozni fognak, és a korai felkészülés nem a hatóság elvárásaira adott reakció, hanem stratégiai pozícionálás egy olyan piaci átalakulásban, amelynek az iránya nem kérdéses.
Az Opten ESG platformjáról és a kitöltési folyamatról részletes információ az https://esgkerdesek.hu/vallalati/ oldalon érhető el.
