A klímaválság hatásai ma már szinte mindenki életében érezhetők és tapasztalhatók. Egy vállalat szempontjából a fenntartható működés nem csupán divat vagy jószándék kérdése; alapvetően befolyásolhatja az üzleti teljesítményt és piaci versenyképességet. De vajon készen állnak-e a vállalatok arra, hogy felvegyék a kesztyűt a környezeti és társadalmi kihívásokkal szemben?
A fenntartható működés iránti igény mind a fogyasztói, mind a szabályozói oldalról egyre erőteljesebben jelen van. Az Európai Uniótól kezdve a magyarországi szabályozásokig a fenntarthatóság követelménnyé vált a vállalati világban. A jogszabályok közvetlenül egyelőre a nagyvállalatokra vonatkoznak, így a kkv szektor számára a kérdés most még megúszható feladatnak tűnhet, azonban hatalmas lehetőségeket kínál a fenntarthatóság beemelése a vállalatirányításba. Az ESG törvény indirekt hatása rengeteg hazai kis- és középvállalkozást is érinthet, hiszen egy nagyobb partner vagy beszállító, aki a szabályozás hatálya alá esik bármikor bekérheti partnerei, például beszállítói fenntarthatósági eredményeit. Továbbá a bankok és a befektetők is egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a területre. De pontosan mi is az ESG és hogyan tud egy kisvállalkozás elindulni ezen az úton?
Mit takar az ESG
Az ESG-re tekinthetünk úgy, mint a fenntarthatósági törekvések kiindulópontja. Egy mutató, amely számszerűsíti egy vállalkozás nem-pénzügyi teljesítményét, átfogó megközelítést biztosítva a fenntarthatóság minden aspektusára. Az ESG rövidítés, az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (vállalatirányítási) szavak első betűjéből tevődik össze és ezt a 3 területet vizsgálja.
Jogszabályi háttér
Az EU célját, miszerint 2050-re Európa lesz az első klímasemleges kontinens az Európai Zöld megállapodás
nevezetű intézkedéscsomagban foglalták össze. A cél azért is jelentős, mert a globális gazdaság 70%-át képviselő országok mind elkötelezték magukat a zéró karboncél mellett. Ehhez kapcsolódik az Európai Parlament által 2022. novemberében elfogadott CSRD (Vállalati fenntarthatóság jelentéstételi irányelv) rendelet is. Magyarországon 2024 január 1-jén lépett életbe az ESG törvény. A magyar jogalkotó, az Uniós rendeletekkel egységben ESG jelentéstételi kötelezettséget ír elő, új, bővebb, transzparensebb formában azoknak a pénzügyi és közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak a 2024-es üzleti évre, amelyek 500 fő felett foglalkoztatnak, illetve a mérlegfőösszegük eléri, vagy meghaladja a 10 milliárd forintot és legalább 20 milliárd árbevétellel rendelkeznek. Az imént felsorolt három paraméterből kettőnek az elérése szükséges ahhoz, hogy teljesüljön a jelentéstételi kötelezettség. A közérdeklődés pedig azt takarja, hogy a cég tőzsdén jegyzett, szabadon kereskedhető legyen vagy pénzintézetként tevékenykedjen. A törvény értelmében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) vezet majd nyilvántartást és ellenőrzi a beszámolókat.
Hogyan érinti mindez a KKV szektort?
Ez alapján hátra is dőlhetne a hazánk fél milliós cégdarabszámának nagy része, azonban az ESG törvény indirekt hatása ettől jóval kiterjedtebb. Hiszen a CSRD hatálya alatti nagyvállalatok az idei évtől a teljes ellátási láncukra kiterjedő vizsgálatot és mérést kötelesek elvégezni. Vagyis nem csupán a saját károsanyag kibocsátásukat kell mérniük, hanem a beszállítójukét is, illetve felügyelniük kell a termék utóéletét. Ez az úgynevezett SCOPE 3 vizsgálat jelentős hatással lesz a hazai KKV-kra is. Számos multi cég szólítja majd fel idén egy tender kapcsán, vagy a normál együttműködés során a beszállítóját és kéri be többek között az éves CO2 egyenérték kibocsátását.
Így tehát bármely vállalkozás versenyképességét és piaci pozícióját befolyásolhatja a fenntarthatóság.
Érintett területek
Ahogy már korábban írtuk az ESG 3 fő területre koncentrál, így átfogó megközelítést biztosítva egy vállalat működésének vizsgálatára fenntarthatósági szempontból.
Az E láb a környezetre gyakorolt általános hatást, többek között a Co2 kibocsátást, másnéven a karbonlábnyomot, a hulladékkezelést és az energiafogyasztást vizsgálja. Az S pillérhez a társadalmi szempontok tartoznak, mint a társadalmi felelősségvállalás, fogyasztóvédelmi megfelelés vagy a munkavállalók jólléte. A G pillér vizsgálja a vállalatvezetés minőségét, struktúráját és átláthatóságát, a jogszabályi megfelelést. Az OPTEN elsőként készítette el minden magyarországi cégre az ESG indexet, az index kialakítása során vizsgált területekről IDE kattintva talál több információt.
Külön említést érdemlő terület a vállalati karbonlábnyom, amely az ESG “E” pillérének egyik konkrét mérőszáma. A karbonlábnyom egy szervezet, esemény, ország stb. által termelt üvegházhatású gázok mennyiségét méri. A leggyakrabban előforduló üvegházhatású gáz a szén-dioxid (CO2), ezért a karbonlábnyom mérésére általában a szén-dioxid egyenérték (CO2e) mértékegységét használjuk. Minden magánszemélynek, háztartásnak, vállalkozásnak van CO2 kibocsátása, még a legkisebb mikrovállalkozás, vagy otthonról dolgozó egyéni vállalkozó is karbonlábnyomot hagy maga után. Nem szükséges ahhoz gyárat üzemeltetni vagy komoly céges flottával rendelkezni ahhoz, hogy valakinek jelentős legyen a karbonkibocsátása. Az irodai papírfelhasználás, az utazás és még a munkatársak által használt számítógépek (és azokat kiszolgáló szerverek), de egy hosszúra nyúlt online meeting is hozzájárul a karbonlábnyomunkhoz.
A fenntarthatóság irányába tett elköteleződés hatalmas vállalatirányítási döntés, amely kezdetben óriásinak tűnhet. Azonban még a legkisebb lépések is jelentős változásokat hozhatnak hosszú távon. Például egy olyan vállalat, amely irodáiban LED-égőkre vált, éves szinten 75%-kal csökkentheti a világítás energiafogyasztását. Az energiahatékony eszközök általában hosszabb élettartammal rendelkeznek, kevesebb karbantartást igényelnek.
A legjobb első lépés lehet azonban, ha felmérik a cégek a jelenlegi helyzetet és megismerkednek hol tartanak jelenleg a folyamatban, megismerik ESG indexüket és karbonlábnyomukat. Ezt, a mai modern technológiáknak és szolgáltatóknak köszönhetően, már a kisebb vállalkozások is idő- és költséghatékonyan tehetik meg. A Doyoucarbon weboldalon például bármely magyar vállalkozás percek alatt elkészítheti karbonoklevelét. Ez nem csak a jelenlegi helyzet megismerését segíti, de egy remek eszköz ahhoz, hogy kifelé is kommunikálhassa a vállalat elkötelezettségét a fenntartható működés irányába.
Sales és marketing szempontból az ESG megközelítés új piaci lehetőségeket nyithat meg. Az ügyfelek és partnerek egyre inkább keresik azokat a szolgáltatásokat és termékeket, amelyek fenntartható és etikus gyártási, valamint üzleti folyamatokkal rendelkeznek. A fenntarthatósági kezdeményezések és társadalmi felelősségvállalási programok kiemelése a vállalati kommunikációban pedig erősítheti a márka hitelességét és a bizalmat, továbbá a munkaerőpiacon is előnyt jelenthet.
A kis- és középvállalkozásoknak tehát érdemes felismerniük, hogy a fenntarthatósági kezdeményezések bevezetése nem csak a jogszabályi megfelelést segíti, hanem új üzleti lehetőségeket is teremthet. A jövő vállalatai azok lesznek, akik most lépnek a fenntarthatóság útjára, felkészülve a környezeti és társadalmi kihívásokra, így biztosítva hosszú távú sikerüket és pozitív hatásukat a világra.
