A pénzügyek átláthatóságával kezdtünk el foglalkozni a megelőző héten. Amennyiben lemaradtál a sorozat első részéről, kattints ide és olvasd el, hogyan indítottuk ezt a témát az előző héten.
A vállalkozásunk pénzügyeinek átláthatóságát 4 terület minősége határozza meg. Amennyiben ezeken „rend van”, akkor nagy baj nem lehet . De mielőtt elkezdjük ezeket tárgyalni, egy nagyon fontos kérdést kell tisztázni: egyáltalán mit jelent a pénzügyi folyamatok átláthatósága egy vállalkozásban?
Az előző részben felsoroltuk a három fő kérdést, amelyekre egy vállalkozás tulajdonosaként akkor is tudnod kell a választ, ha éppen álmodból ébresztenek fel. Emlékeztetőül ezek:
- Honnan jön a pénzünk?
- Hová megy el a pénzünk?
- Hol van a pénzünk?
De honnan lesznek meg ezek a válaszok?
4 pillér, amin egy vállalkozás pénzügyileg nyugszik
Ez a cikksorozat vállalkozás tulajdonosok számára készült. Természetesen nagyobb cégek esetén már önálló pénzügyi vezetők viszik egy cég pénzügyeit, akik általában megfelelő szakmai felkészültséggel teszik azt. Nem célunk egy-egy kérdés mély szakmai elemzése, inkább irányokat szeretnénk adni vállalkozó olvasóinknak, hogy mire érdemes mindenképpen figyelni.
Az ActionCOACH megközelítésében az átláthatóságot akkor tudjuk biztosítani a vállalkozásunk pénzügyi működésében, ha…
- … tudjuk a vállalkozásunk fedezeti pontját;
- … képesek vagyunk kiszámolni és követni a cégünk árrését;
- … meghatároztuk a vállalkozásunk azon kulcsmutatóit, melyek az üzletünk alakulását írják le;
- … rendszeres riportokon keresztül folyamatosan rajta tudjuk tartani a kezünket a cégünk „ütőerén”.
Első látásra nem is tűnik bonyolultnak… Persze az ördög a részletekben lakik…
A fenti négy pont valójában azt feltételezi, hogy tisztában vagyunk a bevételeinkkel, a költségeinkkel, illetve olyan rendszerekkel dolgozunk amelyek a rendszeres riportokhoz szükséges információkat képesek előállítani. És itt mindenképpen le kell szögezni, hogy ezek az információk már nem a könyvelőtől jönnek.
Forgalom nyilvántartás
Általában ez tűnik a legegyszerűbbnek, ráadásul ezzel többségében mindenkik szeret foglalkozni, de nem mindegy, hogyan. Csábító, hogy ma a KKV-kban előszeretettel alkalmazott különböző online számlázó rendszerek biztosítanak bizonyos statisztikákat. De valóban olyan bontásban, felépítésben képesek adatot szolgáltatni, ahogyan nekünk ez hasznos lehet?
Egy, a jövedelmezőség fejlesztésével foglalkozó sorozatunk keretein belül már foglalkoztunk azzal, hogy mennyire fontos, hogy a forgalmi adataink megfelelő bontásban álljanak rendelkezésre. Nagy divat ma CRM (customer relationship management) rendszereket alkalmazni, amelyek a vevőkkel való kapcsolattartásunkat képesek keretbe foglalni. De ezek nem helyettesítik azt, hogy a vevőinket megfelelően legyünk képesek szegmentálni, azaz bizonyos ismérvek alapján csoportokat kialakítani. Az így kialakított (akár vevőcsoport, akár termék/szolgáltatás csoport szerint lettek meghatározva) forgalmi szegmensek elemzésével hasznos információkhoz juthatunk a vállalkozásunk árbevételének alakulásáról, az egyes csoportok eredményességéről. Nem csak a forgalmi tendenciák lényegesek, hanem az egyes elemzett kategóriák vagy csoportok eredményességének alakulása is.
Költség struktúra
A vevő- vagy termékcsoportok eredményességének elemzésére persze csak akkor van lehetőség, ha egy jól felépített költségszerkezettel rendelkezünk. A Te vállalkozásodban létezik már többszintű költség osztályozás? Annak érdekében, hogy minden felmerülő költséget megfelelően lehessen értékelni, célszerű a sokszor alkalmazott költségnemek mellett költséghelyeket is kialakítani (különösen, ha a vállalkozáson belül profitcentereket is elkülönítünk), illetve a költségek típusa (fix vagy változó) szerint is bontani.
Ezt már kevésbé szoktuk szeretni. A forgalom nyilvántartás még OK, de a költségekkel a többség jellemzően kevesebbet foglalkozik. Ez csak azért lehet gond, mert egy rosszul-, vagy egyáltalán nem felépített költség struktúra szinte kizárja annak lehetőségét, hogy a vállalkozásunk fedezeti pontját meghatározzuk, anélkül viszont az egész működés biztonsága kérdőjeleződhet meg.
De mégis hogyan építsük fel? Alapként természetesen jól lehet használni a főkönyv felépítését. Remek, akkor ezt a könyvelő meg is oldja – sóhajthatnánk fel megkönnyebbülten, de nem szabad elfelejteni, hogy a könyvelő továbbra is a számviteli törvény szellemében jár el, és ezzel például az időbeli eltéréseket nem (vagy csak nehezen) tudjuk kezelni.
Fedezeti pont
Többféle értelmezése van a fedezeti pontnak, de ezek inkább csak megfogalmazásban térnek el egymástól. Az egyszerűség kedvéért használjuk ezt a meghatározást:
A fedezeti pont azt az árbevételi értéket mutatja meg, amely mellett a vállalkozás költségei és bevételei kiegyenlítik egymást.
Azaz a profit nulla, de legalább nincs veszteség sem, vagyis ami megmarad, az munka után érzett édes fáradtság öröme…
Ezt az értéket egyébként időszaki szinten érdemes meghatározni, tehát beszélhetünk éves, havi de akár heti vagy napi fedezeti pontról is. Miért lényeges ez?
Első körben a kérdés a fenntarthatóságról szól. Mivel egyetlen vállalkozásnak sem lehet célja tartósan veszteséget termelni piaci körülmények között, ennek elkerüléséhez szükséges tudni, hogy az adott szinten megjelenő költségeket mekkora bevétellel lehet lefedni. Ha ezt ismerjük, „egyszerű” a feladat: vállalkozás tulajdonosaként tudni fogod, mekkora árbevétel szükséges átlagban egy nap, egy héten, egy hónapban vagy egy évben ahhoz, hogy ne legyenek veszteségeid. Egy üzleti lehetőség esetében például segíthet eldönteni, hogy az adott üzlet jó-e neked vagy sem.
Tegyük fel, ajánlatot kérnek tőled egy 5 napos munka elvégzésére. Az ebből származó bevételt összehasonlítod a korábban meghatározott heti fedezet értékével és már tudod is, hogy megérheti-e az adott feladat elvállalása vagy sem.
De vegyünk egy másik példát: az értékesítési csapatod napi teljesítményét azonnal tudod értékelni a napi fedezeti pont ismeretében. Ez persze csak a felszín, de kiindulásnak mindenképpen hasznos lehet.
Természetesen a fenti leegyszerűsített példákhoz képest az élet sokkal bonyolultabb. Ha el tudsz különíteni bizonyos ismérvek szerint különböző vevőcsoportokat, akiknek az esetében a ráfordításaid jelentősen különböznek egymástól (munkaigény, eltérő szerződéses kondíciók, stb) vagy olyan termék/szolgáltatás köröket, amelyek markánsan eltérnek, akkor a fedezeti pontot ezekre külön-külön is érdemes meghatározni.
Az nyilván teljesen érthető, hogy erre csak akkor van lehetőséged, ha mind a forgalmi adataid, mind pedig a költségeiddel kapcsolatos adatok megfelelő bontásban állnak rendelkezésre, mint ahogyan ezt fentebb már tárgyaltuk.
Szóval akkor összegezve a fentebb leírtakat, itt az idő arra, hogy feltedd magadnak a kérdést: tisztában vagy a vállalkozásodban a fedezeti ponttal?
A következő héten folytatjuk majd a téma kifejtését, ne maradj le róla! Figyeld a következő heti hírlevelünket, addig is olvass el minél többet az olvasóteremben megjelent vállalkozás-fejlesztési tartalmainkból is. Látogass el az ActionCOACH honlapjára is, ahol még több hasznos olvasnivalót találsz és kövess bennünket a közösségi média felületeinken!