Új fegyver a KKV-k kezében! 2025-től vállalkozóként is jár a fogyasztóvédelem. Rossz a gép? Bíróság helyett irány a Békéltető Testület. Ne nyelje le többé a békát, érvényesítse jogait egyszerűen! Gyorsabb, egyszerűbb és költséghatékony jogérvényesítés minden kiscégnek.
Gyakori rémálma minden cégvezetőnek, amikor a vállalkozás számára vásárolt drága munkaeszköz, szoftver vagy berendezés heteken belül meghibásodik, a partnercég pedig hallani sem akar a javításról vagy a cseréről. Eddig ezekben a helyzetekben a kisebb cégek gyakran tehetetlenek voltak, hiszen a jogérvényesítés útvesztője és költségei elriasztották őket.
Egy 2025-ös jogszabályváltozás azonban nyújt egy kis segítséget a kisebb vállalkozásoknak.
Mit is jelent pontosan a „fogyasztó”?
Sokáig egyértelmű volt a képlet: fogyasztó az az átlagember (jogi nyelven: természetes személy), aki bemegy a boltba, és megvesz egy tévét a nappalijába. Ha ugyanezt a tévét egy bt. vagy egy kft. vette meg az irodájába, a jog szemében már két profi piaci szereplő üzletéről volt szó. Emiatt a vállalkozások kiestek a fogyasztóvédelmi háló alól.
A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2025-ös módosítása azonban paradigmaváltást hozott. A jogalkotók belátták, hogy egy háromfős mikrovállalkozás vagy egy sarki pékség egy multicéggel szemben pontosan ugyanolyan kiszolgáltatott tud lenni, mint egy magánember.
A legfontosabb újítás, hogy a fogyasztó fogalma kibővült: immár a mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) is jogosultak a fogyasztóvédelmi lehetőségek egy részére. *
Miért volt eddig nagyon nehéz az igazságunkat keresni?
Képzeljük el, hogy egy kisvállalkozás vásárol egy munkaeszközt kétmillió forintért, ami folyamatosan elromlik. A forgalmazó céget nem lehet elérni, ha pedig igen, akkor a cég elzárkózik a szavatossági igény teljesítése elől (nem akarja sem megjavítani, sem kicserélni). Mit tehetett eddig a cégvezető?
- Pereskedés: Az egyetlen hivatalos út a bíróság volt.
- Idő és energia: Egy polgári per évekig is elhúzódhat, ami alatt az eszközt nem lehet használni.
- Jelentős költségek: A bonyolult jogi útvesztők miatt elengedhetetlen egy ügyvéd fogadása, akinek a munkadíja, kiegészülve az illetékekkel és az esetleges szakértői díjakkal, gyorsan felemészti a vitatott összeget.
Végeredményben a mérleg egyszerű volt: a per egyszerűen nem volt rentábilis megoldás. Sok kiscég inkább lenyelte a békát és a veszteséget, mert anyagilag jobban járt, mintha beleállt volna egy költséges és bizonytalan kimenetelű jogi harcba.
A Békéltető Testület: Az új jedi-kard a KKV-k kezében
A 2025-ös törvénymódosítás leggyakorlatiasabb és legértékesebb hozadéka, hogy a fenti, megváltozott definíció miatt a mikro-, kis- és középvállalkozások vitás ügyeikkel immár a Békéltető Testülethez fordulhatnak. A Békéltető Testületek illetékességi területi a vármegyékhez igazodik. Az elérhetőségük a következő oldalon megtalálható.
https://mkik.hu/a-bekelteto-testuletek-teruleti-honlapjai
Miért akkora könnyebbség ez?
- Gyorsabb és egyszerűbb: A Békéltető Testület előtti eljárás mentes a bíróságok merev formaságaitól. Célja nem a hosszadalmas pereskedés, hanem a felek közötti gyors, mindenki számára elfogadható egyezség létrehozása.
- Költséghatékony: Az eljárás alapvetően ingyenes (vagy minimális költséggel jár), így nem kell súlyos tízezreket vagy százezreket fizetni már a nulladik lépésnél.
- Önálló igényérvényesítés: Bár egy jogász sosem árt, a békéltetői eljárás úgy van kitalálva, hogy a vállalkozó akár maga is képviselni tudja az igazát, drága ügyvédi segítség nélkül is.
A jogszabály módosításával tehát a KKV-k végre kaptak egy olyan eszközt, amivel reális esélyük nyílik a nagyobb partnerekkel szembeni szavatossági igényeik érvényesítésére. A Békéltető Testület bevonása egy olyan előszobát teremt, ahol a céges viták gyorsan, békésen és ami a legfontosabb: gazdaságosan rendezhetők.
A Békéltető Testületek illetékességi területi a vármegyékhez igazodik.
Az elérhetőségük a következő oldalon megtalálható.
https://mkik.hu/a-bekelteto-testuletek-teruleti-honlapjai
Pro Tipp:
Mielőtt a Békéltető Testülethez fordulnánk, szánjunk 1-2 munkaórát arra, hogy a Békéltető Testülethez benyújtandó kérelem jogilag megfelelő legyen, majd magunk járjunk el a Testület előtt. Így viszonylag kis ráfordítással pontos képet kapunk arról, hogy hogyan állunk az ügyben, sőt előfordulhat, hogy meg is oldottuk az ügyet.
A legfontosabb jogszabályi hivatkozások:
*1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről: 2. § 10. pont szerint a fogyasztó (kiemelve a vonatkozó rész):
fogyasztó:
a) az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje;
b) a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában – a fogyasztói jogviták online rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásának kivételével – az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje; továbbá a mikro-, kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV), amely közszolgáltatást vesz igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, használ, igénybe vesz vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje;
c) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. február 28-i (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2018/302 rendelet] alkalmazásában az (EU) 2018/302 rendelet szerint vevőnek minősülő vállalkozás.
